Aranyérbetegség

Kezdeti stádiumban időnként minimális kellemetlenség, esetleg kevés vérzés utalhat rá.

Alapvetően nem jár fájdalommal, változó, kellemetlen érzést okoz. A végbél egy igen kényes, érzékeny testrészünk, néha szinte jelentéktelen eltérése is megkeserítheti életünket.
Aranyérről akkor beszélünk, ha a végbélen belül, kívülről nem láthatóan, a bél nyálkahártya a bél belseje felé kórosan bedomborodik. Ez egy bizonyos szintig teljesen normális, szükséges a széklettartáshoz.

Amennyiben az aranyér vénái kitágulnak, nyomásuk megemelkedik, feszítik a felszínüket védő nyálkahártya réteget, a nyálkahártya elvékonyodik, sérülékennyé válik.
Képzeljünk el, egy nagyra felfújt léggömböt. Minél nagyobb, annál sérülékenyebb. Két lehetőség kínálkozik állagának a megóvására, vagy csökkentjük benne a nyomást, vagy a falát erősítjük meg.
Az aranyeret fedő védőréteg nem áll megfelelően ellen a fizikai, kémiai ingereknek. A szilárd széklet megsérti, vérzés indul, a gazdag érzőideg hálózat kellemetlen érzést, fájdalmat közvetít. Székelés után fáj, vérzik.

Amennyiben az aranyeret alkotó vénák nyomása csökken, az aranyér mérete is kisebb lesz, a panaszok csökkennek. Az aranyér kezelésére kapható kenőcsök viszont a nyálkahártyát erősítik meg. A végbél nyálkahártyája alatti vénás rendszer tágulata miatt könnyebben alakul ki gyulladás, sérülés ezen a területen. Idővel az aranyeres törzsek növekednek. Székelés után kifordulhat a végbélen, majd visszacsúszik. Ami kezdetben még konzervatív kezelésre jól reagál, később esetleg már csak műtéttel oldható meg. Legtöbbször kenőccsel, kúpokkal kezelhető, de kisebb beavatkozással, gyűrűzéssel (Barron ligatura), kombinált kryotherápiával (fagyasztással), ambuláns úton legtöbbször az aranyeres párnák eltávolíthatók. A műtét helyi, vezetéses és általános anesztéziában is végezhető, amikor is az aranyeres törzsek eltávolításra kerülnek.